Kell-e fejlesztés? Ha igen, kinek, mikortól, milyen?    (1.)

 

Ezek a kérdések sok szülőben felmerülnek…

Elsőként azt próbálom körbejárni, kik azok a gyerekek, akiknél felmerül a fejlesztés szükségessége.

Mik azok a jelek, problémák, melyek esetén fontos, hogy megfelelő vizsgálatra, fejlesztésre kerüljön a gyermek?   (elsősorban a 4-12 éves korú gyermekek tekintetében körbejárva a kérdést)

Vannak gyerekek, akiknél ez egyértelmű. Akik valamilyen okból eredően olyan batyuval érkeztek a világra, ami már csecsemő vagy kisdedkorban nehezíti a mozgásfejlődést, a beszédindulást, szocializációt.  Náluk többnyire korán szembetűnővé válik az eltérő fejlődésmenet, és szerencsés esetben idejében megkezdődik a korai fejlesztésük a megfelelő szakemberek segítségével, támogatásával.Imádni Való, Baba, Gyönyörű, Gyermek

Nagyon fontos az eltérő fejlődésmenet idejében történő felismerése, a korai fejlesztés mihamarabbi megkezdése, a szülő szerepének hangsúlyozása a korai fejlesztésben…hiszen ő a gyermek számára legfontosabb ember, aki mindazt a mindennapokban, otthon, folyamatosan tudja gyakorolni és alkalmazni a gyermek élete során, amit a fejlesztéseken az adott gyógypedagógustól, konduktortól, gyógytornásztól tanul, hazavisz.

 Más esetekben – enyhébb idegrendszeri eltéréssel-  talán még időben (vagy mérsékelt késéssel, mely a korai fejlesztés szükségességét nem feltétlen indokolja)  indul a kúszás, mászás, megtanul a gyermek idejében járni, sok esetben akár a nyelvi fejlődés is megfelelő időben indul, megfelelő ütemben történik. Mégis van, ami nehezíti az idegrendszer megfelelő fejlődését. Mivel nem túl súlyos az eltérés, így ezekben az esetekben gyakran csak később kerül a gyermek vizsgálatra, az optimálisnál később kezdődik a fejlesztése is.

Gyermekek, Óvoda, Szórakozás, Élvező

Sokszor a szülők, családtagok, néha a védőnők, óvónők számára sem egyértelmű, hogy kellene az óvodás korú gyereknek fejlesztés, lehetne segíteni neki, még az iskolakezdés előtt.

Szerencsés esetben az iskolakezdést megelőzően találkozik a gyermek a környékbeli szakszolgálat szakemberével, és egy  szűrővizsgálat során kiderül, hogy az életkorában átlagoshoz képest bizonyos területeken még éretlen. Kap erről visszajelzést a szülő is, és jó esetben az óvodában vagy a területileg illetékes szakszolgálatnál van lehetőség fejlesztésre is. A szülők egy része ilyenkor találja meg az Alapozó terápiát is, mint idegrendszeri érést támogató módszert, mozgásterápiát.

Kevésbé szerencsés esetben nem kerül szűrővizsgálatra a gyermek, és már csak az iskolában válik szembetűnővé, hogy nehezen tud figyelni, folyton mocorog, nehezen halad az olvasás- és írástanulás folyamatában (ez a jellemző, de más területeken is jelentkezhet nehézség), esetleg mindenhez sokkal több időre van szüksége, mint a többieknek.Gyermekek, Rajz, Oktatás, Óvoda, Iskola

Több 2-3. osztályos gyermekkel találkoztam az elmúlt években, akiknél az az alapvető, iskolakezdéshez szükséges idegrendszeri érettség sem alakult még ki (8-10 évesen).  Ezzel a hátránnyal ültek az iskolapadban, küzdöttek napi szinten. Mindazzal, ami ebből elsődlegesen következett (tanulási, figyelmi nehézségek) és azzal, ami ezzel másodlagosan járt…az iskolai kudarcok halmozódásaként megjelenő szorongás, önértékelési problémák, viselkedésbeli problémák, szocializációs nehézségek stb.

Szerencsére ebben az életkorban sincs még minden veszve, kisiskolás, sőt 5-6.osztályos korban is lehet még az idegrendszeri éretlenséggel/érettséggel dolgozni, ezt korrigálni (azonban ebben az időszakban már mindenképp viszik magukkal a gyerekek a korábban gyűjtött kudarcok súlyát, melyet jó esetben a következő évek során ki tudnak cserélni pozitív élményekre, megerősítésekre.)

Tehát igen fontos az idegrendszeri éretlenség, eltérő fejlődés időben történő felismerése, a fejlesztés megkezdése. 

Kik azok az óvodás gyermekek, akiknél érdemes elgondolkozni azon, hogy szükséges-e mozgásfejlesztés (egyúttal az idegrendszer fejlesztése), szükséges-e vizsgálatot, fejlesztést kérni?

  • azok a gyermekek, akik koraszülöttként érkeztek a világra (az ezzel járó egyéb esetleges problémákkal)
  • azoknál, akik ugyan időre születtek, de valamilyen nehézség miatt oxigénhiányos állapotról (vagy más, az idegrendszert érintő komplikációról) tud a szülő a születés körüli, újszülött kor körüli időszakban (illetve azoknál is, akiknél bármilyen okból eredően később lépett fel probléma)
  • azoknál a gyermekeknél, akinél a csecsemőkori mozgásfejlődés az optimálisnál lassabban alakult, vagy éppen túl korán alakultak ki bizonyos mozgásminták (bár lehet, hogy “édes” a baba, aki 5 hónaposan kapaszkodva feláll vagy 8 hónaposan önállóan elindul, az ilyen extrém korai mozgásfejlődés mindenképp az idegrendszer eltérő fejlődési ütemére hívja fel a figyelmet…. úgy, ahogy önmagában “lusta” gyermek tapasztalatom és véleményem szerint nincs. Ha egy gyermek az átlagostól lényegesen lassabban fejlődik – akár mozgás-, nyelvi fejlődés vagy más területen-, annak szinte mindig van idegrendszeri háttere.)
  • akiknél a kúszás, mászás vagy mindkettő kimaradt, féloldalas (aszimmetrikus) volt
  • akik 4 éves koruk felett mozgásukban bizonytalanok, ügyetlenek, kerülik a mozgásos lehetőségeket (futkározás, hinta, mászóka, biciklizés stb.), illetve ezeken a területeken lassabbak a többieknél
  • akik „mindent” levernek, fel- és kiborítanak stb.
  • Azoknál a gyerekeknél is gyanakodhatunk az idegrendszer eltérő érési folyamatára, akiknél ugyan kívülről úgy tűnik a mozgásuk rendben van, hiszen bárhová felmásznak, lemásznak, ugrálnak. Figyelmük azonban rövid idejű, hamar elkalandozik, talán túlságosan is nagy a mozgásigényük, folyamatosan mozgásban vannak.
  • akiknél később indult a beszédfejlődés (3 éves korban még nem vagy csak nagyon keveset beszéltek), illetve jelenleg is nyelvi késéssel küzdenek
  • azoknál az 5 év feletti óvodásoknál, akik sok hanghibával beszélnek (a logopédiai terápia mellett javasolt a mozgásfejlesztés…és nem győzöm hangsúlyozni a logopédiai feladatok RENDSZERES -napi szintű- otthoni gyakorlásának fontosságát a sikerhez)
  • Akiknek a finommotorikája éretlen a kortársaikhoz képest. Nem szívesen gyurmáznak, festenek, rajzolnak stb. (tapasztalataim szerint többnyire azok a gyerekek kerülik ezeket a tevékenységeket, akik az éretlen finommotorikájuk miatt nem találnak sikerélményt a fenti tevékenységekben. Kudarcaik hatására inkább bele sem kezdenek.)
  • akiknél 5-6 éves korban még nem alakult ki a dominancia, „kezesség”. Aki rajzoláskor, labdázáskor, célba dobáskor stb. felváltva használja mindkét kezét.
  • akik viselkedésbeli, szocializációs nehézségekkel küzdenek- gyakran e tünetek mögött is megtalálható az idegrendszer éretlensége

Iskolásoknál az alábbi nehézségek esetén segíthet az Alapozó terápiás fejlesztés (önmagában vagy más fejlesztéssel együtt):

  • bizonytalan, rendezetlen mozgás
  • figyelmi, tanulási nehézség
  • diszlexia 
  • rendezetlen íráskép, gyenge finommotorika
  • ADHD-val élő gyerekeknél
  • autizmussal érintett gyerekeknél 
  • viselkedési problémák esetén (legtöbbször más támogatással – pszichológus, családterápia stb.-  együtt)

Az időben megkezdett fejlesztéssel számos későbbi probléma megelőzhető, vagy mérsékelhető a későbbi nehézség. Sok esetben elkerülhető a másodlagos tünetek – viselkedési zavarok, szorongás stb. – megjelenése.

Dulai Viktória (konduktor, Alapozó terapeuta)